Csak kritikusan! - filmek és életem

Kedves Naplóm! Querida Mi Agenda: szerda, 23:29. Egyszerűen FELHÁBORÍTÓ, hogy csupán 24 órából áll egy nap! (Amint a Marsra költözik az emberiség, kérvényezni fogom az UNESCO-nál, legyen sokkal több – tekintve, hogy a Mars bolygó valamivel távolabb van a Naptól, ergo keringési pályája is… szélesebb. Nah, csak azért írom mindezt, mert most döntöttem el, megváltoztatom a szakdogám címét, és ennélfogva tartalmát is… már ha lehet 0% szöveg tartalmát megváltoztatni. Ah, a világért sem esek kétségbe, nem a stílusom… inkább magamban őrlődöm. (Adalék: a DH ismétléséből – a House-t is ismételték, mert a doki most csókolta meg Cuddy-t! – kiderült, Gaby nem kiöregedett a modellkedésből, Mike-ot tuti bevarrják, és az új szomszéd… nos, pedofil. FÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚJ!!!!!!!!!!!!!! Semmi pénzért nem írnám le ezt a szót még egyszer, kimondani meg végkép nem fogom! Orson anyja pedig szerintem nem is az anyja. Booooocs, biztos az, csak eredetileg nem láttam a harmadik évadot, így izgi lesz…!) Alé volt tegnap, ma beszéltem is vele. Basszus, vajh miért remegett a kezem, amikor a hívás gombot benyomtam? Szóval, amikor benyomtam a hívásgombot: a hangja miatt. Nem vette fel, majd már a buszon ültem, amikor hívott. Hja, hétfőn 10 percet beszéltünk. Most 1:20-at. Dolgozik, úgy általában.

A múlt… a wyrdem. A winamp váltott: a Sorry-ra Madonnától. Hihetetlen, hogy még mindig e körül keringek, de csak nem tudom lezárni, hogy… talpig feketében volt, lassan bandukolt a szakadó esőben. Kora este. Elfutottam mellette, és csak visszafordulva tűnt fel, a pasas Juan volt. De már jó ideje nem a régi Juanito, akit megismertem. Nemmmmmmmmm, mean, kicsit nagyon lényegtelen most, hogy épp film utáni állapotomban voltam ama mozi után, amelyet október óta vágytam látni. (Julie & Julia) Nah, az van, hogy vagy mindent, de mindent elérek az életben, ennek ellenére tébolyodott leszek, mert van egy nagyon komoly, lezáratlan ügyem valakivel; avagy… semmit nem érek el, és annak ellenére tébolyodott leszek, mert ezt le kéne zárnom. Írnom kell Leonának! Porque? Porque ők ROKONOK! Rokonok voltak, mielőtt el nem vált, avagy mielőtt ki nem lépett a házasságából. Fura egy világ, az tuti.

Ölel: Norberto

Mi van ma? Hja, még 40 percig csütörtök. Délelőtt megtanultam: igenis erővel kell riszálni a tomport és a csípőt! Tökre jó érzés volt, tiszta hastáncosfíling. Már nem emlékszem, melyik zenére, talán a riszálom úgyisúgyisra nyomtam… :p (Haaaaaaaaj, „tele a has”sal nem az igazi…) Amúgy egész nap nem ettem semmit, mert a könyvtárban robotoltam. Este szívtam el egy cigit… hogy valami bódultság legyen… hja, ééééééés naggggggyon feltűűűűűűnőőőően odabámultam Tüsihajú Kékszemű Pasika seggére, amikor leszállingózott a buszról. Előtte odadőlt az ülésemhez, majd… huh! Formás! ;) Huh!

Úgy tervezem, hogy éjjel kettőig dolgozok, majd 2 és 4 között felverem a falusi kutyákat (a falu se aludjon, ha én nem fogok!) a sétámmal, 4 és hat között kiírom, mit kell tudni 501 filmrendezőről, majd berobogok a nagyvárosba ezermillió emílt küldeni a világba (áh, csak európai filmterjesztőknek) <<== körímélt kapnak, nem fárasztom magam… Funny lesz. Mindemellett nagyon nézek ki a fejemből. Kurvára édes limonádét készítettem basszameg, aminek persze a pörgés lett az eredménye, viszont a bőrömnek nem fog jót tenni… először kicsavartam 3 citromot, felöntöttem vízzel, aztán gondoltam, édesítem, de túlcsordult. Végül rásegítettem egy újabb citrommal, ám… a fehér méreg… áááááááááááá és grrrrrrrrrrrrrrrrrrrr JÓL MEGJÁRTA A NORBERTO!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Héééééééééééy! Most jöttem rá, a tompor riszában nagy szerepe van a belső combnak (vagy inkább a comb hátsó felületének, az ottani izmoknak…) is! Úgyhogy hölgyek, akinek jó vaskos – mint nekem… - akkor tessék használni!

Folytköv. Holnap az eddigiekkel.

(Analízis) Újabb csütörtök. (A naptárom szerint: „Hétfő – net (meló); kedd – suli, megcserélt órákkal; szerda – KÖNYVTÁR; csütörtök – suli, szakdoga (Charlotte szülinapja: 33; péntek – szakdoga, NCIS: LA; szombat – Miskolc; vasárnap – TAMÁS”. Való igaz: hétfőn még javában anyagot gyűjtöttem (sajnos csupán szekunder forrásokat). Nagyon cefetül indult a hét, mert abban a hitben voltam, keddre vinnem kell a szakdoga 80%-át, amiből még semennyit nem írtam meg. Pont, amikor a blogot néztem volna meg, bejött Kristóf és tesóm, így az elmaradt. (Egyébiránt tesómmal hétfő óta nem találkoztam… pfffff) A kedd rázóssága abban állt, mindenképp ki kellett „csempésznem” Kristin Thompson könyvét a megyeiből! Ez volt a nap terve. A film története ugyanis alapmű minden 755 oldala ellenére, basszameg, és tényleg így van! (2007-ben jelent meg, ára az akkori kereskedelemben: 8500 forint. Alé szerint – mint minden könyv – megtalálható elektronikus formában, not looked for yet. Azért sem, mivel még mindig felmerülnek újabb források a meglévőkben, amelyek abszolválása sajnos, negál minden könnyebbséget.

Szóval, lehetséges kihoznom egy éjszakára, de ennek ára van: 3-5000 forint közötti összeg, a könyvtől függ. Az egyik – számomra legszimpatikusabb emeleti nőcitől kértem tanácsot: az ő közbenjárásával KIHOZHATTAM INGYEN, ráadásul jóval zárás előtt!!!!!! (Ezt hívják charme-nak!) De elaludtam, így alig jegyzeteltem. Ennélfogva, a szerdám a könyvtárban telt. Nyitástól majdnem zárásig, körülöttem a legkülönfélébb egyénekkel. Például egy tudósforma vénséggel, aki – nyilvánvalóan, hogy engem bosszantson – szinte félpercenként oly hangosakat ásított, hogy még a gondolatától is ásítanom kell! Jó, járok egyet, gondoltam. Elvánszorogtam a „Tini sarokig”, ahol viszont rózsaszínsálas jópasi üldögélt piros pulcsiban a piros laptopjával – nem zavartam. … … … Vissza az egyébként bűzös öregúrhoz, aki a karjára (és az asztalra) rádőlve hortyogott, majd felriadt. És dolgozott ásítási jelenete után, oly frissen, mint a harmat. Nem fárasztom magamat – és titeket – azzal, hogy leírjak egy emancipunci feminista szüfrazsettet. (Elfeledtem mondani, a keddi órákat még előző hét csütörrrrrrrhtökön megcserélték Lizával, így kedden számoltunk. Alé az első éjszakás hetét tölti a B transznacionális vállalatnál, kétórákat alszik a szívecske.) Szerdán anyám kérdezi, „fáradt vagy?” No comment. Csak aggódik, hogy nem bírom a hajtást… („Hallgass rám, és belenezúgjál….” Vagy mi…) VÉGRE ÚJ RÉSZEK A FELESÉGEKBEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ZSÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍR!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Végre! When You Say Nothing At All (Amikor már semmit nem mondasz) It’s amazing, how you can speak right to my heart. Ámulatba ejtő, hogyan tudsz szót érteni a szívemmel. Whithout saying a word, you can light up the dark. Egy szó nélkül el tudod hessegetni a sötétséget. … … … Hja, tegnap – 8 nappal Juan után – láttam Barbarát, ám kómás voltam, így nem ismertem meg mindjárt. Levágta a haját, és be is festette. A ponyvairodalmat böngészte éppen. (Barbara Juan exneje, és a wyrdem tudat alatt azt akarta üzenni, hogy tekintve, hogy nem ugrott nekem, hibáztatva a tönkrement házasságáért, nem az én hibám volt.

A Ma – már tegnap – abban a jóleső tudatban telt, látom Alét. Kocsival jött be G-ből, majd – miután átadta dolgozatát Dörmögő Dömötörkének – angolosan távozott… „Van valami a szemedben, mi azt mondja, sosem hagysz el.” Kedvenc újságosomnál, Kázmér Kornélnál megvásároltam a havi VOX-ot és a FilmVilágot. Utóbbiban felhasználható cikk a szakdogához, de nem ezért vásároltam meg. Hja, a Dudással történt fiaskót követően (nem hívtam vissza, kvázi telefonos interjút így nem adhatott nékem), szal, a Dudás Viktor visszamélezett levelemre, miszerint elküldöm majd az anyagomat (szakdoga) a VOX szerkesztőségébe, hogy várja és sikereket kíván. „Üdvökkel: DV” Üdvökkeeeeeeell??????? Kihallottmárilyet? Legújabb filmélmény: Sidney Lumet Gyilkosság az Orient Expresszen című, 1974-es filmje. Annyira érzékletesen írta le könyvében, mennyire kockázatos volt a vonat kifutásának jelenete a ;) film első negyedében, hogy vártam, mint a fakír, akinek hasmenése van. Semmi extra. Ugye, ez éjszakai felvételnek indult, aztán korahajnali lett. Hjaj, csak az ég ne látszódjon, meg a modern épületek!!!! Semmi sem látszódott, csak a vonat… AMÚGY JÓL ÉRZEM MAGAM, J Ó B U Z I N A K L E N N II!!!!!!!!!!!!!!!!!! Miért? Szidhatom a kurva hetero világot, csak azért mert hetero. Önmagam felvállalása, a harsányság, a kicsattanás jelensége, amit ilyenkor produkálok, fellobbantja örökké parázsló belső tüzemet. Ma LÁNGOLT BENNEM RÓMA, LONDON ÉS LÁNGOLT A SZÍVEM!!!!!!!!!!

Szevasztok. Norberto

PS: Alé DIREKT (how to say) szemben ültünk mindketten Charlotte felé fordulva (extravagáns, a türkiz- és a tengerkék közötti fülbevalója mindannyiunkat letaglózott). Lábunk fordított, tág V alakban. Ahhhhh, egyszer úgy, de úgy belebámultam a lába közé, de csak két másodpercig. És ha arra gondolok, hogy az öltözőben át kell vedlenie munkaruhába… Igen, jól írtam valakinek: csak a teste, a farka kell.

2010, 10. hét. Hétfő, NCIS: LA után három nappal. WOOOOOOOOOOW!!!!!!! Zoltán nap, tegnap Tamás nap. SZERENCSÉRE pörgök, ami a melóm szempontjából királyság. I mean, király fejlemény mindez. Oláh Ibolya kornyikál a Magyarországban… de érdekes módon, lelkesít, és ez annyira, de annyira KELL most, mivel Dömötörke várja a 10 oldalas kimutatásomat holnapra. Megkapja! ;) Éljen a „HÍRNÉKLKÜLISÉG”!!!! Még nem tudom, kik nyertek oszkárilag, majd mindjárt megtudom, és felrakom. Hja, fúúúúúj, tegnap anyám a fagyról vett ki karácsonyi kekszes sütit… pfffffff ettem belőle, de ebből – mondtam neki – ne csináljunk rendszert, mert… :o

Nah, még le kell írnom egy levelet. BOLDOG NŐNAPOT: Norbiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii